Ma reggel gondoltam egyet és elszaladtam a közeli kisboltba, hogy meglepjem a fiaimat egy finom, friss, vakációs kalács-reggelivel. Örültek is nagyon a fiúk, de a nagy kalácsnak így is megmaradt a fele, ezért úgy éreztem, végre eljött az ideje, hogy elkészítsem az imádott máglyarakásomat, aminek a receptjét már oly rég meg akartam osztani veletek, de év közben sosincs időm ilyesmit fényképezgetni. Elrontani nagyon nem lehet, csupán az elemek előkészítése igényel egy kicsit több időt… 30-40 perc elég rá, ha ügyesek vagyunk.
A leírt mennyiség elegendő egy kb. 20X30 cm-es tepsire, vagy egy 26-28 cm-es tortakarikára, én viszont ma 3 db 16 cm-es tortakarikára osztottam, és tökéletes vont így is.
Nem mondanám, hogy egy könnyen fotózható desszertről van szó, a varázsa nem a szépségében rejlik, hanem a finomabbnál finomabb alapanyagok és ízesítők teszik ellenállhatatlanná. Én ma konkrétan vért izzadtam, hogy ennyire szabályosan sikerüljenek a rétegek, mert tudtam, hogy fotózni akarom majd, de azért ne gondoljátok, hogy ez pont így néz ki nálam minden vasárnap az ebédlőasztalon 🙂
Hozzávalók:
350 g kalács
250 g sárgabarack lekvár
200 g darált dió
75 g forró vízbe áztatott mazsola – aki szereti, mi igen 🙂
A kalács áztatásához:
5 tojás sárgája
70 g kristálycukor
1 tk vanília esszencia vagy 1 vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
1 narancs reszelt héja
500 ml tej
Az almás réteghez:
700 g vékony szeletekre vágott alma (kb. 900 g almával indultam)
40 g kristálycukor
1 citrom leve
1 narancs leve
½ teáskanál fahéj
A habos tetőhöz:
5 tojás fehérje
3 evőkanál cukor
a fent megadott lekvárunkból 100 g
A kalácsot felkockázom és egy nagyobb tálba teszem. A tojás sárgákat a cukorral, vaníliával és a citrus héjakkal összekeverem (nem kell habosítani!), majd felöntöm a tejjel és a cukor olvadásáig kevergetem, ezután ráöntöm a felkockázott kalácsra, átforgatom és félreteszem.
Az almákat meghámozom, megszabadítom a magházaktól és vékony szeletekre vágom. egy nagyobb lábosba teszem, hozzáadom a cukrot, a citrom- és narancshéjat valamint a fahéjat is. Óvatosan átforgatom, hogy az almaszeletek ne nagyon törjenek össze, majd közepes lángon kissé megpárolom (mindig figyelek, hogy nehogy túl puha legyen, elég 3-5 perc forrás után fedő alatt). Félreteszem.
A sütőt 180 fokra előmelegítem. A tepsit vagy tortakarikát kivajazom, beleteszem az ázott kalácsot és szépen elsimítom. Megszórom a darált dióval, majd mehet rá az alma, ezt is szépen egyenesre simogatom, ezután megkenem 150 g baracklekvárral. 180 fokos sütőben 25-30 percig sütöm.
A sütési idő lejárta előtt 5 perccel elkezdem felverni a tojásfehérjét. Mikor már kezd kissé habosodni, hozzáadok egy evőkanál kristálycukrot, majd várok egy kicsit és jöhet a következő, majd a harmadik. Ezután – úgy hogy a gépet nem kapcsolom ki – mehet bele a baracklekvár is és jó kemény habbá verem. Eközben lejárt a sütési időnk is, a félkész süteményt kiteszem a pultra és ráhalmozom a lekváros habot, majd mehet vissza a sütőbe további 10-15 percre, amíg a hab szépen megemelkedik és aranybarna lesz a teteje.
Aki bírja, várja ki, míg kihűl, de én langyosan szeretem a legjobban 🙂
Jó sütögetést kívánok, és ne felejtsetek el fotót küldeni az elkészült művekről! Imádom nézegetni őket!