Gyermekkoromban a hatlapos mellett ezt a süteményt kértem a legtöbbször anyukámtól, ugyanis tényleg a „kedvenc”-em volt, csak épp azt nem tudtam, hogy hivatalosan valóban ez a neve. Nálunk ugyanis ez a „Verebi” volt. Nem tudom, hogy Pázmándon, ahol születtem, másnál is így hívták-e, de a mi családunkban és baráti körünkben ezen a néven ismerik. Úgy tudom elképzelni, hogy ez a recept valahogy a szomszéd faluból, Verebről kerülhetett egyikük süteményes füzetébe és így rajta maradhatott ez az elnevezés… de persze ez csak spekuláció 🙂
Ezelőtt még soha nem készítettem el ezt a receptet, csupán lelkes rajongója voltam és vagyok továbbra is, hisz szinte minden családi ünnepen előkerül nálunk. Egy-két változtatást az alapanyagoknál becsempésztem, de azért igyekeztem megőrizni a hagyományos vonalat… remélem anyukám nem fog megsértődni!
Figyelem, ismét egy igazi RETRO recept következik a maszatos kockás füzetünkből, egyszerű nyújtott lapokkal, liszttel sűrített krémmel, vajkrémmel dúsítva, szóval semmi költséges eszköz, vagy hozzávaló és semmi tűzijáték 🙂
Krém:
- 500 g tej
- 40 g kristálycukor
- 80 g liszt
- 2 nagy csipet só
- 2 vaníliás cukor
- 250 g vaj
- 250 g porcukor
- 25 g holland kakaópor
Tészta
- 500 g liszt
- 120 g porcukor
- 10 g sütőpor
- 2 nagy csipet só
- 100 g szobahőmérsékletű vaj
- 50 g zsír
- 1 egész tojás
- kb. 80 g tejföl
Csokimáz:
- 65 g étcsokoládé
- 65 g tejcsokoládé
- 40 g étolaj
Elsőként az alapkrémet főzzük meg, mert ennek teljesen ki kell hűlnie. Egy fazékba kimérjük a kristálycukrot, lisztet, sót és vaníliás cukrot. Hozzákeverjük a hideg tej 1/3-át, csomómentesre keverjük, majd mehet bele a többi tej is. Vaskos, sűrű krémet főzzünk belőle, ügyelve arra, hogy ne égjen le és egy tálba öntjük. Tetejére folpackot simítunk (közvetlenül a krémre, nem a tálra!) és szobahőmérsékletűre hűtjük. (vízfürdővel lehet gyorsítani a dolgot, de a hűtővel csak óvatosan, mert amikor majd a vajkrémmel belekeverjük, kicsapódhat)
A tésztához a száraz hozzávalókat összeszitáljuk, majd hozzáadjuk a vajat, zsírt és gyors mozdulattokkal elmorzsoljuk. Ezután a többi összetevőt is beletesszük és addig gyúrjuk, míg rugalmas, jól formázható tésztát kapunk. Mérlegen lemérjük a súlyát és pontosan három egyenlő részre osztjuk, folpackba csomagoljuk és hűtőbe tesszük legalább fél órára. Ezután lisztezett felületen (én mindig sütőpapíron!) vékony lapokat nyújtunk belőle (kb. 36*26cm), majd 170 fokon 7-8 perc alatt megsütjük, kihűtjük.
Ha az alapkrémünk kihűlt átkeverjük, hogy kissé selymesebb legyen. A vajat a porcukorral alaposan kihabosítjuk, majd – miközben folyamatosan jár a robotgép – evőkanalanként hozzáadagoljuk a főzött alapunkat a vajkrémhez. Szép selymesre keverjük.
A kész krém súlyát lemérjük, ketté osztjuk, majd az egyik felébe alaposan belekeverjük a kakaóport.
A legszebb lapot kiválasztjuk. Mivel másnap a süteményünket át fogjuk fordítani, ezért ez az alsó lap lesz majd a teteje, szóval ami sütés közben felül volt és szép sima, most azt fordítjuk alulra. A kimért krémekkel berétegezzük, kikenjük egészen a szélére is a krémet, hogy akik a sütivégeket várják, nekik is élvezetes legyen 🙂 Az utolsó lappal lezárjuk, majd egy éjszakára megy hűtőbe vagy hűvös helyre.
Másnap egy tálca segítségével a süteményt átfordítjuk, így a teteje már tükörsima lesz. A kétféle csokit az olajjal összemelegítjük és vékonyan elkenjük a süteményünkön. Ilyenkor érdemes hűtőbe tenni, amíg a csoki behúz, de utána már mindenképp csak hűvösben kell tartani, máskülönben kemény és élvezhetetlen lesz és felvágni sem tudjuk. A teljes felpuhuláshoz és az ízek összeéréséhez minimum 24 óra kell.
A nyújtásról és a szeletelésről korábban tettem fel videót a facebook oldalamra, erre rá tudtok keresni.
Jó sütögetést kívánok!