Büszke vagyok arra, hogy a tortáimat és süteményeimet SOHA NEM bolti lekvárból, ízből vagy dzsemből készítem, hanem csakis a két kezem által válogatott gyümölcsökből főzött lekvár kerülhet beléjük. Sárgabarack, szilva, eper, málna, erdei gyümölcs… mind mind itt készül a konyhámban, és nem tartalmaz semmilyen mesterséges anyagot… sőt, én még tartósítószert sem teszek bele, mert olyan magas hőfokon és olyan hosszú ideig sütöm, hogy az a csíra ami ezt túléli, az megérdemli, hogy éljen 
De még soha egyetlen lekvárom sem romlott meg évek múlva sem
Ma épp fűszeres szilvalekvár készül, apró szemű besztercei szilvából. Nem teszek bele egy gramm cukrot sem, épp elegendő ami a gyümölcsben van. Csakis fahéjat és szegfűszeget adok hozzá, és mehet is a sütőbe sok sok órára, amíg kellően sűrű állagú nem lesz.
Régóta áttértem már a sütőben való lekvárkészítésre, mert egyrészt sokkal sűrűbbre tudom – a leégés veszélye nélkül – sütni, másrészt alig-alig kell kevergetni.
Már pár órája a sütőben rotyog, a lakást átjárja a fűszerek csodás illata… mintha csak karácsony lenne
(Ahogy én készítem: mosott, kimagozott gyümölcs, összekeverve ízlés szerinti fűszerekkel, hőlégbefúvás vagy hőlégkeverés – ha lehet választani, akkor az előbbi -, 190 fok, egyszerre két szinten, időnként átkeverve a kívánt sűrűségig sütöm, egy napig dunsztolom)
#beussuti#szilvalekvár#plum#plumjam#jam